Végtelen szerelem (1976, Fonográf: FG-4) Úgy jött, mint az édes álom váratlanul, oly hirtelen Ott állt, úgy mosolygott énrám hogy éreztem, rég ismerem Csillagfény tündökölt szemében így szólt - Jöjj, kedvesem! Álltam mozdulatlan némán Csak néztem arcát - ó, istenem Karját az én karomba fűzte éreztem bőrét, az illatát Lassan ballagtunk az úton a szél sodorta aranyhaját Csillagfény tündökölt szemében bűbáj dalt énekelt Később összebújtunk csendben én átöleltem, s Ő átölelt Ő volt a végtelen szerelem Ha elmondod, nem hiszem de most már ismerem Éreztem, mért végtelen Halkan, hogy senki meg ne hallja fülembe súgta csillagnevét A fűben átöleltük egymást hallgattuk csendben a lágy zenét