Mosolyod vígasztal (1978, Fonográf: Útközben) Mikor a szívem mélyén félelem ébred Mikor a dalból szökni készül a lélek Mikor a remény elhagy Olyankor jó, hogy itt vagy Mosolyod vígasztal, mosolyod vígasztal Mikor az ember őszi bánatot érez Mikor főnév is rosszul áll az igéhez Mikor a kedvem elhagy Olyankor jó, hogy itt vagy Mosolyod vígasztal, mosolyod vígasztal Veled egyszerűnek tűnik minden Oly egyszerűnek tűnik minden Veled soha nincsen semmi baj Téged soha semmi nem zavar Veled egyszerűnek tűnik minden Oly egyszerűnek tűnik minden Veled vízszintes az igazság S függőleges a boldogság Mikor a rossz irányból fújnak a szellők Mikor az ember azt is bánja, hogy felnőtt Mikor a bátorság elhagy Olyankor jó, hogy itt vagy Mosolyod vígasztal, mosolyod vígasztal Mikor az égről fénylő csillagok hullnak Mikor a dolgok végleg átalakulnak Mikor a remény elhagy Akkor, ha mellettem itt vagy Mosolyod vígasztal, mosolyod vígasztal Veled egyszerűnek tűnik minden... |