Őszinte bohóc (1979, Koncz Zsuzsa: Valahol) A csillagokat nem érem el varázsló nem vagyok Hiába kéred, kihűlt szívedbe lángot nem lophatok Hogy elfáradtál félúton az nem az én hibám S ha nem álltál ki mellettem most nem kiálthatsz rám Hiába vádolsz azzal is hogy nem szerettelek A magam módján megpróbáltam mindent, amit lehet Meg nem valósult álmaidról számot nem adhatok A nagy produkció helyett egy kis dalt dúdolok Ha úgy érzed, hogy megcsaltalak keress magadnak valaki mást De ne rám légy mérges, hogyha végül senkit nem találsz Ha úgy érzed, hogy megcsaltalak keress magadnak valaki mást Nálam őszintébb bohócot többet úgyse, úgyse látsz Lehet, hogy egykor mást ígértem de most már jól tudom Az igazságot, mint a Földet szét nem oszthatom Lelked görcsös kis csomóit fel nem oldhatom A szabadságot, mint jutalmat át nem adhatom Ha úgy érzed, hogy megcsaltalak... Nálam őszintébb bohócot többet úgyse, úgyse látsz