Jöjj el (1983, Tolcsvay László: Várd ki az időt) Jöjj el, olyan régen várok rád Jöjj el, gyere, tégy velem csodát Jöjj el, csak az álom oly kevés Jöjj el, egyedül nagyon nehéz Jöjj el, hiszen rólad álmodom Jöjj el, gyere, téged hív dalom Eljössz újra, hogyha érdemes volt Elbúcsúzunk, hogyha tévedés volt Úgy ölelj át, hogy az öröklétet érezzem Úgy ölelj át, hogy a mennyországba érkezzem Úgy ölelj át, hogy a szenvedést is élvezzem Úgy ölelj át, jöjj el hát Jöjj el, legalább mutasd magad Érzem, közelít a pillanat Várom azt, hogy elindulj felém Hogy valósággá váljon a haldokló remény Jöjj el, hiszen rólad álmodom Jöjj el, gyere, téged hív dalom Eljössz újra, hogyha érdemes volt Elbúcsúzunk, hogyha tévedés volt Úgy ölelj át, hogy az öröklétet érezzem Úgy ölelj át, hogy a mennyországba érkezzem Úgy ölelj át, hogy a szenvedést is élvezzem Úgy ölelj át, jöjj el hát