Visszavárlak (1983, Tolcsvay László: Várd ki az időt) Alig érthető az a pillanat Nem feszült a húr, mikor elszakadt Különös szélcsend volt Valahol halk zene szólt Szomorúan bámult le ránk a Hold Olyan hirtelen történt az egész Nem is fogtam fel, hogy miről beszélsz Idegen arcod volt A hangod is messziről szólt Olyan távol voltál, akár a Hold Nem jött a számra szó Se kérő, se vigasztaló Csak néztem, hogy eltűnsz az éjben És hiába kiáltom most már a szélbe Hogy visszavárlak én Hidd el, mindig van remény Visszavárlak én Kérlek, gyere haza Visszavárlak én Hidd el, mindig van remény Kérlek, gyere haza Gyere haza, gyere haza Sose mondtad azt, hogy te mást akarsz Sose gondoltam, hogy magamra hagysz Ahogy egy csillag lehull Te is oly váratlanul Elhagytál, s én álltam csak szótlanul Nem jött a számra szó Se kérő, se vigasztaló Csak néztem, hogy eltűnsz az éjben És hiába kiáltom most már a szélbe Hogy visszavárlak én Hidd el, mindig van remény Visszavárlak én Kérlek, gyere haza Visszavárlak én Hidd el, mindig van remény Kérlek, gyere haza Gyere haza, gyere haza