Vihar előtt (1984, Fonográf: Jelenkor) Sötét felhők alatt járok A város szinte néptelen Sötét felhők fenn az égen Nyomasztó súly a szívemen Zárulnak sorra az ablakok, az ajtók Fülledt a csend vihar előtt A lelkemre támadnak komor látomások S úgy szeretnék szelíd esőt Sötét felhők alatt járok Hosszú évek óta már Életemben ritka vendég A bánatoldó napsugár Zárulnak sorra az ablakok, az ajtók Fülledt a csend vihar előtt A lelkemre támadnak komor látomások S úgy szeretnék szelíd esőt Jöjj hát sikoltva zúgó szélvihar Vakító villanás Mennydörgő robaj, felhőszakadás Csak szakadjon fel a szívemből Ez a bénító nyomás És akkor tán lenyugszom Sötét felhők alatt járok A város szinte néptelen Sötét felhők fenn az égen Nyomasztó súly a szívemen Zárulnak sorra az ablakok, az ajtók Fülledt a csend vihar előtt A lelkemre támadnak komor látomások S úgy szeretnék szelíd esőt Jöjj hát sikoltva zúgó szélvihar Vakító villanás Mennydörgő robaj, felhőszakadás Csak szakadjon fel a szívemből Ez a bénító nyomás És akkor tán lenyugszom