Tudom, hogy itt élsz (1985, Bródy János: Ne szólj szám) Tudom, hogy itt élsz valahol érzem, hogy gondolsz néha rám és tegnap este már szinte láttam hogy belépsz a szobám ajtaján Akármit mondhatnak rólad tudom, hogy te vagy az a lány akire már vagy húsz éve várok és aki egyszer eljön hozzám talán Múlnak az évek, s egyre jobban félek hogy a sors nem köt össze veled Lehet, hogy egyszer már nagyon közel voltál de valahogy mégis elkerültelek Hisz nem tudok semmit se rólad nem tudom, hogy szólítsalak Hiába nyújtanám a kezem feléd nem tudom, hol jársz, hogy merre vagy Lehet, hogy nem messze tőlem s lehet, hogy kissé távolabb de tegnap éjjel már álmodtam rólad s ott azt ígérted, hogy nemsokára megtudom, ki vagy Múlnak az évek, s egyre jobban félek hogy a sors nem köt össze veled Lehet, hogy egyszer már nagyon közel voltál de valahogy mégis elkerültelek Ha eljut hozzád ez a dal ha egyszer végighallgatod Írd meg, ha vársz - de ha nem, azt is írd meg mert akkor rólad többé nem álmodok