Vándor Éva (1985, Bródy János: Ne szólj szám) Hej, Vándor Éva, mondd csak, merre jársz nyugalmat itt, e Földön hol találsz Hajadban kék virág volt szemedben csillag táncolt úgy indultál a hosszú hídon át Hej, Vándor Éva, ki tudja, merre jársz úgy tűntél el, mint könnyű nyári láz Lelkedben lángok égtek előtted állt az élet úgy indultál a hosszú hídon át Azóta jártam én is más partokon láttam, hogy milyen a nagyvilág És mégis visszatértem én mert sehol nincs több remény s a túlsó parton mindig szebb a fény Hej, Vándor Éva, emlékszel arra még azt hitted, van, hol mindig kék az ég Azt mondtad, csak ott van élet hol szabadon szállhat az ének úgy indultál a hosszú hídon át Hej, Vándor Éva, ha egyszer visszatérsz ne lássam rajtad azt, hogy nem remélsz Álmodtál szebb világról békéről, igazságról úgy indultál a hosszú hídon át Azóta jártam én is más partokon láttam, hogy milyen a nagyvilág És mégis visszatértem én mert sehol nincs több remény és a túlsó parton mindig szebb a fény Hej, Vándor Éva, ne mondd, hogy merre élsz Hadd higgyem azt, hogy végül célhoz érsz Cserépben nevelsz virágot ebédet főz a lángod s nem indulsz többé már a hídon át