Az utcán (a másik oldalon) (1994, Bródy János: Az utca másik oldalán) Néha furcsa hangulatban Az utcát jártam egymagamban Nem volt semmihez se kedvem De éreztem, hogy nincs ez rendben így Nem tudtam hova, de hova, de hova, de hova megyek hova, de hova, de hova, de hova megyek hova, de hova, de hova, de hova megyek én Megálltam egy utcasarkon Merre tovább, melyik úton Elindultam, párat léptem Aztán mégsem arra mentem én Nem tudtam hova, de hova de hova, de hova megyek hova, de hova, de hova, de hova megyek hova, de hova, de hova, de hova megyek én Egy lámpavasnak támaszkodva Az embereket néztem sorra Fáradt arccal mind siettek Találgattam, merre mennek ők Nem tudtam hova, de hova de hova, de hova jutok hova, de hova, de hova, de hova jutok hova, de hova, de hova, de hova jutok én Voltak, akik végigmértek - Szép kis alak- így beszéltek Azóta már fejreálltak De érdekelni nem tudnának ők S nem tudtam hova, de hova de hova, de hova jutok hova, de hova, de hova, de hova jutok hova, de hova, de hova, de hova jutok én És látod, most már vár az otthon Látszólag már más a gondom De néha furcsa hangulatban Az utcát járom egymagamban én S még most sem tudom, ha tudom, se tudom, hogy hova megyek Tudom, ha tudom, se tudom, hogy hova jutok Tudom, ha tudom, se tudom, hogy mire jutok én