Santa Monica
(1994, Bródy János: Az utca másik oldalán)

Egy tengerparti házban
egy egész más világban
A Sunset bulvár végén
az esti félhomályban

Egy lány fölém hajol
s a rádión halk zene szól
és a nap vörösen száll
le a Csendes-óceánba

Egy tengerparti házban
egy egész más világban
Ott élek majd egyszer
Santa Monicában

Egy lány fölém hajol
és a rádión halk zene szól
és a nap vörösen száll
le a Csendes-óceán túloldalán

Ez egy álom, egy régi álom
s tudom ma már, hogy nem sokat ér
De mint egy film, mit százszor láttam
ez a képsor mindig visszatér

Egy tengerparti házban
egy egész más világban
A Sunset bulvár végén
Santa Monicában

Egy lány fölém hajol
és a rádión halk zene szól
és a nap vörösen száll
le a Csendes-óceán túloldalán

Egy tengerparti házban
Santa Monicában
A Sunset bulvár végén
egy csodálatos világban

... fölém hajolt
... halk zene szólt
és a nap vörösen szállt
le a Csendes-óceán túloldalán