Valahol az úton (1997, Koncz Zsuzsa: Ég és föld között) Valahol az úton eltűnt előlem a fény Idegen a táj és nem tudom, hol vagyok én Hol vagyok én, és hol van a helyem Aki tudja, mondja meg nekem Ezen a világon boldogok hol lehetünk Valahol az úton távoli még a remény Idegen tájon átutazó vagyok én Kimerülten hallgat  a szivem Aki tudja, mondja meg nekem Ezen a világon boldogok hol lehetünk Hol van, ahol megmaradunk megpihenünk végül Hol van, ahol felszabadulhat a lélek Hol van, ahol szárnyal a dal nem kaloda készül Hol van, ahol nem maradunk egyedül A gyerek, aki voltam, még velem él valahol Ha becsukom a szemem, éjszaka fölém hajol Keresi a szót, a hangot a szívem Ha valaki tudja, mondja meg nekem Ezen a világon boldogok hol lehetünk Valahol az úton túl vagyunk már a felén Valahogyan minden más, mint az út elején Lehet, hogy az életünk már csak ilyen Senki nem mondja meg soha nekem ezen a világon boldogok hol lehetünk Hol van, ahol megmaradunk megpihenünk végül Hol van, ahol felszabadulhat a lélek Hol van, ahol szárnyal a dal nem kaloda készül Hol van, ahol nem maradunk egyedül Soha már Én valahol még keresem