Szóljon a dal (1999, Koncz Zsuzsa: Miért hagytuk, hogy így legyen) Volt néhány év, talán csak néhány pillanat Mikor úgy éreztük, értünk szól az indulat Volt néhány dal, amiben a szívünk hangja szólt És amit addig nem mondhattunk el, mind benne volt És szólt az a dal, mint egy Új Remény A lelkünkhöz szólt és szétáradt, mint a fény Hát szóljon a dal, és mondjuk újra el Szóljon a dal, hogy nem mi adtuk fel Hát szóljon a dal, ha elfelejtenéd Szóljon a dal, hogy itt vagyunk mi még Volt néhány év, mikor úgy tűnt, reménykedhetünk Hogy a hazugságok rabjai már nem leszünk És szólt az a dal, a szívünkre ható Hallgattunk rá, hittük, hogy jó: ?Hallgass a szívedre?? Hallgass a szívedre ? de a szívünk fáj És annyira fáj, hogy az túl sok már Hát szóljon a dal, és mondjuk újra el Szóljon a dal, hogy nem mi adtuk fel Hát szóljon a dal, ha elfelejtenéd Szóljon a dal, hogy itt vagyunk mi még És, aki hallja és érzi Tudja, hogy nincs egyedül Hát szóljon a dal, csak így mondhatjuk el Szóljon a dal, hogy nem mi adtuk fel Hát szóljon a dal, hogy nem felejtjük el Szóljon a dal, és őrizzük, ha kell Hát szóljon a dal, még mindig itt vagyunk Szóljon a dal, még összetartozunk Hát szóljon a dal, a szívünk válaszol Szóljon a dal, az életünkről szól |