956 nyarán (2005, Halász Judit: Hívd a nagymamát!) Egyszer régen, nagyon régen Amikor még tévé se volt A fényképész egy nagy dobozzal Házról házra vándorolt Egy szép napon az udvarunkba szakállas bácsi érkezett Bebújt a nagy doboz mögé és fényképeket készített Látod, ezen a régi képen a nagymama is még kisleány Kíváncsi szemmel néz előre kiláncszázötvenhat nyarán Salalla-lalla salalla-lalla Te sem maradsz örökké gyerek Salalla-lalla salalla-lalla Őrizd meg a fényképeket Salalla-lalla salalla-lalla Nem maradok örökké gyerek Salalla-lalla salalla-lalla Egyszer én is felnőtt leszek Ritkaság volt a mi utcánkban ha egy-egy autó arra járt Nem volt mobil és telefonra a szomszéd néni évekig várt Képernyő meg számítógép egyáltalán nem létezett De ünnep volt, ha színházba mentünk Salalla-lalla salalla-lalla Te sem maradsz örökké gyerek Salalla-lalla salalla-lalla Őrizd meg a fényképeket Salalla-lalla salalla-lalla Nem maradok örökké gyerek Salalla-lalla salalla-lalla Egyszer én is felnőtt leszek s moziban néztünk filmeket Látod, ezen a régi képen a nagypapa is még kisfiú Azt remélte, ezen a földön nem lesz többé háború