Nyuggerdal (2011. Az Illés szekerén) Hát mit tagadjam, rezignált nyugger vagyok És örülni kell már annak is, hogy a szívem még dobog De jólesik, ha úgy érzem, hogy van, aki még szeret Ne mondd azt, hogy nekem már nem lehet Kiszabott gyorsan teltek az évek, s az idő most is rohan Csodálkozom, hogy még mindig élek és tolom itt neked magam S ha néha még egy angyal - hmm - meglátogat Ne mondd azt, hogy nekem már nem szabad Jól áll még a gitár, de már csak lazán markolom És tud még örömet szerezni, ha jól behangolom És egyre jobban hatnak rám az érzelmes dalok Nincs miért szégyenkeznem - nyugger vagyok Én jól emlékszem, milyen volt az a régi maszkabál És ezt is, ami most van, mintha láttam volna már Hát bocsásd meg, ha néha még az indulat elragad És ne mondd azt, hogy nekem már nem szabad tudom, hogy Minket már leírtak rég a tévén hirdetők De a fészbukon még megtalálnak óh, a régi nők S ha választok, hát meggondolom, hogy kiket lájkolok Nincs miért szégyenkeznem - nyugger vagyok S ha alkalmanként összejön még a baráti társaság Sírva-nevetve meséljük újra kalandjaink sorát És mindig van, ki dédelget még újabb terveket Hát ne mondd azt, hogy nekem már nem lehet hiszen Jól áll még a kezemben, bár csak lazán markolom És tud még örömet szerezni, ha jól behangolom Filléres emlékeim megőrzik a dallamok Nincs miért szégyenkeznem – nyugger vagyok S ha meghalok, hát mennybe visznek majd az angyalok Nincs miért szégyenkeznem – nyugger vagyok