Ezek ugyanazok (2011. Az Illés szekerén) Ahogyan 40 évvel ezelőtt is már voltak nehéz idők de a Kondratyev-féle ciklusokkal sohasem törődtek ők Mer’ az erősek mindig úgy érzik, hogy csalhatatlanok Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok Mikor az entrópia emelkedik és mindent felkavar A szolgálatok beindulnak, hogy ne legyen túl nagy a zaj S kitüntetett szerephez jutnak megint a seggnyalók Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok Itt szép lehetsz, de okos nem, mert kötelező a hit És ellenség lesz mindenki, aki kételkedik És erkölcsről papolnak álszent köpönyegforgatók Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok Lassan kihull a memóriákból az egyéni tapasztalat És átírja a központból kiküldött új adat S jönnek a minden rendszerhez alkalmazkodók Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok Ahogy mindig újra kezdődik a bálvány körül a tánc Megint befonja életünk egy láthatatlan lánc És jönnek a lelkes ostobák s a gyáván megalkuvók Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok S ha végül rájuk dől a ház és nincs már több hitel Majd mást vádolnak azzal, amit ők követtek el És engedelmes szolgáló a törvény és a jog Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok Hát kedves fiam, édes lányom, véssétek be jól E szép országban pusztít más is, nemcsak az alkohol Jönnek majd és hirdetik, hogy milyen nagy magyarok De tudjátok, hogy ezek bizony mindig ugyanazok Édesapám, te megmondtad: ezek ugyanazok