Felföldiné estéje (2016 - Ráadás) A város szélén ott, ahol a vasút elköszön egy régi rozzant ház még mindig áll A töltés oldalán inkább csak parlagfű terem virágok nem nyílnak ma már Felföldiné nyugdíját a postás hozza el de sajnos nem jön már több levél New Yorkból, a fiától, ki messze vándorolt de lelőtték szegényt, ki tudja mér’ A fényképeket nézi, New York városát aztán a síneket az ablakon át És arra gondol, hogyan szabta el az életét ez az ígéretes szép új világ És eljött hozzá egyszer két kedves fiatal s a szebb jövőről mondtak új mesét A kérdésekre válaszolt, úgy ahogyan kell s egy íven aláírta a lánynevét Csillag Hajnalkát a férje rég elhagyta már a város széli házban egyedül él Az évek elszálltak felette, mint egy régi dal és új szerelmet többé nem remél Egy este újra megnézi a newyorki képeket és fáradtan a konyhaszékre ül Mindent jól bezár, csak épp a gázt nem zárja el s az idők tengerében elmerül