3. Az ajánlat

Tömeg:        Tele van a zsákunk, tele van a magtár
                   Tele van a zsákunk, tele van a magtár

                   Bíró uram mit együnk
                   Elfogyott a kenyerünk
                   Nem kérünk mi kalácsot
                   engedd el a harácsot

                   Tele van a zsákunk, tele van a magtár
                   Tele van a zsákunk, tele van a magtár

Anna:          Tisztelt Bíró Uram
                   Engedd, hogy szóljon most egy gyönge lány
                   Ki öntudatlan bűnös is talán

                   Bánom, hogy büszkességem
                   Áldatlan rút viszálynak magja volt
                   Fogadj el hát fiadnak oldalán

                   Fogadd el ajándékul
                   Színarany gyűrűm, ezüst ékszerem
                   S ne büntesd azt, ki szenved bűntelen

                   Bátyám szabadsága
                   Egy véka ezüstnél és aranynál
                   És minden kincsnél többet ér nekem

Máté:          Mondd hát, mit kivánsz

Anna:          Kezedben a jog s a törvény
                   Könyörgésem hozzád szól
                   Bátyám szabadságát kérem
                   Mentsd fel őt a vád alól
                   És add vissza őt nékem

Máté:          Azt gondolod szépleány
                   Könyörgésed hat reám
                   Fölöttem is törvény áll
                   Bátyádra ítélet vár

                   Tartsd meg arany gyűrűdet
                   Ezüstöd és ékszered
                   Bátyád bűne halmozott
                   Pénzért meg nem válthatod

Anna:          Hát nincs segítség?
(próza)

Máté:           Anna! Gergő fiam már nincs velünk
(próza)         Így őt boldoggá tenni nem tudod,
                    De szép szemed engem is megigéz,
                    Fogadj el egy jobb ajánlatot!

Máté:           Hidd el, Anna lányom
                    A bíró sorsa is csak gyötrelem
                    Hisz szolgálom a törvényt szüntelen

                    S éjjel csak forgolódom
                    Ijesztő álmaimtól rettegek
                    S ki vigasztaljon, nincs senki sem

                    Jöjj el, Anna, hozzám
                    Hozd nékem el a legszebb kincsedet
                    Az ártatlan és tiszta szívedet

                    Könnyítsd meg éjszakámat
                    S ígérem minden tőlem telhetőt
                    Hogy bátsád szabad legyen, megteszek

Anna:           Segíts, Istenem!

                    Bátyám szabadsága nékem
                    Minden kincsnél többet ér
                    De tudnom kell, hogy él-e még
                    És börtönében mit remél
                    Hát engedd, hogy lássam