És nem esett az eső.
Negyvenes,ötvenes disztingvált közönség,kis híján teltház.

Az első számok egyedül,egyszál gitárral(Bródy J.mint önmaga előzenekara),majd csatlakoztak a kísérőzenészek.

Szeretjük Bródy Jánost az iróniájáért,okosságáért,találó fricskáiért,dalai hangulatáért.
Ezen az estén nem egyenletesen kaptunk a jóból.Döcögősen indultunk (Micimackó,Micimackó...),azután a szünetig egyenletesen emelkedtünk.

A szünetben a No Comment zenélt.Kis nyüzsi a büféhez vezető úton oda-vissza.Mi a helyünkön maradtunk,de többekkel együtt rágyújtottunk.

A kívánatos katarzis a szünet után következett volna be,ha nem állja utunkat féltizenegykor a csendrendelet.
De így is kellemes volt.

Ja,politizálni (szerintünk)azt nem kellett volna.Amúgy a barikád ugyanazon oldalán állunk mint Bródy János,de a minden emberi értéktől,valóságtól végleg elszakadt politikával,politikusokkal csak beszennyezni tudja magát az ember...és legalább erre a két és fél órára ne...

Sajnos nem tudom ,hogy ebben a Vendégkönyvben lehet-e véleményt nyilvánítani,vagy csak a rajongói lihegés a megengedett.(van olyan Vendégkönyv)
Mindegy,ez most már így esett.

A legutolsó szösszenet,amit már Koncz Zsuzsa lemezén is nagyon szerettem ,az az "Élek,s hogy meddig nem tudom.." volt,és még mindig nagyon jó .
Ott leszünk a legközelebbi Bródy-koncerten is.
sára